16/09/2026
A Rádi Édesgető története valahol sokkal régebben kezdődött, mint amikor először kinyitottuk az ajtónkat.
Egész kis korunktól fogva szerencsére nagymamák és dédik jelen voltak az életünkben és sütöttek nekünk és azok az ízek és emlékek feledhetetlenek!
Megmondjuk őszintén vannak ízek, amiket hiába próbálunk újra elkészíteni, soha nem lesznek egészen ugyanolyanok.
Nagymamánk idén januárban elment. 🤍
Azóta sokszor eszünkbe jut a konyhája. Az almás pitéje. A túrós lepénye. Azok az egyszerű, régi sütemények, amelyekből soha nem kellett különleges alkalom ahhoz, hogy kerüljön egy tepsivel az asztalra.
És Mama imádta a recepteket.
Mindig gyűjtögette őket.
Ha a Szabad Földben meglátott egy jónak tűnő süteményt, már vágta is ki. ✂️
Eltette. Megőrizte. Hátha egyszer jó lesz valamire.
Voltak kézzel leírt receptek, újságból kivágott kis fecnik, megsárgult papírdarabok. Egyiken egy folt, másikon egy gyors megjegyzés. Némelyik mellett talán csak annyi: „jó”.
És persze voltak azok a receptek, amikhez szinte recept sem kellett.
Mert ő egyszerűen tudta.
Egy kicsit ebből.
Annyit abból, amennyit felvesz.
A túróba még egy kis citromhéj.
Az almához fahéj.
Mi pedig próbáltuk megjegyezni.
Ma már elővesszük ezeket a régi recepteket. Nézzük a kézírását, a kivágott újságdarabokat, és megpróbáljuk ugyanúgy elkészíteni.
Ugyanannyi liszt.
Ugyanannyi vaj.
Ugyanaz az alma, fahéj, túró.
És finom lesz.
De az az almás pite mégsem lesz soha pontosan olyan, mint a Mamáé.
Sokáig azt gondolja az ember, hogy biztosan kihagyott valamit a receptből.
Egy hozzávalót.
Egy mozdulatot.
Egy apró titkot, amit soha nem mondott el.
Aztán egyszer csak megértjük.
A recept teljes volt.
Csak amikor ma megsütjük ugyanazt a pitét, egy szelet süteményt hasonlítunk össze egy egész gyerekkorral.
Nagymama konyhájával.
A sütemény illatával, ami betöltötte a házat.
A Szabad Földből kivágott receptekkel.
A tepsi széléről lecsípett falatokkal.
A porcukorral az asztalon.
Azzal, ahogy kínálta: „Na, kóstold meg!”
És azzal a biztos érzéssel, hogy ő mindig ott lesz.
Ezeket valóban kihagyta a receptből.
Saját magát. 🤍
És talán éppen ez a Rádi Édesgető hitvallása is:
megőrizni az emlékeket, az ízeket, az illatokat.
Hogy legyen, amit továbbviszünk, hogy a gyermekeinknek emlékeket alkossunk!
A képen Andi anyai nagyszülőkkel és dédszülőkkel!
