09/08/2026
Nem nagyon szoktam ilyen posztokat írni, de most az igazságérzetem azt diktálja, hogy ezt kiírjam magamból.
Szeretnénk ezúton is nagyon szépen megköszönni annak a kedves „rajongónknak” a sétálóutcában, aki ilyen kitartóan gondoskodik rólunk. ❤️
Bejelentések, e-mailek a Polgármesteri Hivatalnak, rendőrség… tényleg megható ez a figyelem. 😅
A legnagyobb problémát természetesen a zenés estéink jelentik.
A 365 napból a szezonban havonta EGY ilyen estét tartunk. Nagyjából évi 5 alkalomról beszélünk. Nem minden hétvégén, nem minden másnap. Évente körülbelül ötször.
De sajnos már nem is kell zenés este.
Elég egy teljesen átlagos hétköznap, amikor a vendégeink beszélgetnek a kertben, a kis pici hangfalainkon szól egy kis háttérzene, és ha este 10 után öt perccel még van nálunk élet, már sikerül is ránk hívni a rendőröket.
Köszönjük. Tényleg. ❤️
Közben évek óta azt halljuk mindenfelől a városban, hogy nincs szórakozási lehetőség, nincs élet, nincs semmi. És ebben sajnos van igazság.
Persze megváltoztak a fogyasztói szokások is, ezt mi is pontosan látjuk. Pont ezért próbálkozunk folyamatosan. Próbálunk időről időre valami mást, valami újat, valami teljesen eltérőt adni a megszokottnál.
Zenés esték, tematikus programok, különleges vacsorák… olyan dolgok, amiket a vendégeink szeretnek, várnak, és amikre újra és újra eljönnek.
Próbálunk egy kis életet és színt vinni a sétálóutcába.
Úgyhogy ezúton is elnézést kérünk, hogy egyáltalán próbálkozunk. 😅
Bocsánat, hogy nem csak kinyitjuk az ajtót, kirakjuk az étlapot és várjuk, hogy történjen valami.
Mi inkább próbálunk tenni érte.
A héten pedig különösen kellemes élmény volt felállítani a vendégeinket az asztaltól és hazaküldeni őket. Ezúton is elnézést kérünk mindenkitől, akinek emiatt kellemetlensége volt. ❤️
Azt viszont már nehezebben értjük, hogy miközben mi ekkora problémát jelentünk, napi szinten és évek óta küzdünk a sétálóutcában olyan dolgokkal, mint a kéregetés, a kertünkbe való bemászkálás, a vendégeink zaklatása, az asztalon hagyott italuk elfogyasztása vagy éppen az üzletünk környékének levizelése.
Sorolhatnám még napestig. Aki ismeri a környéket, pontosan tudja, miről beszélek.
De úgy tűnik, az évi öt zenés este és az este 10 után beszélgető vendégek jelentik az igazi problémát.
Rendben. Tudomásul vettük.
Én pedig ma ugyanúgy megfogom a fakanalat, ugyanúgy kinyitunk, ugyanúgy főzünk, dolgozunk, ötletelünk és próbálunk valami pluszt adni azoknak, akik hozzánk járnak.
Mert attól, hogy néha megpróbálják elvenni az ember kedvét, mi ugyanúgy megyünk tovább és tesszük a dolgunkat. ❤️
Csak szerettem volna megköszönni ezt a rengeteg figyelmet és gondoskodást annak a bizonyos kedves sétálóutcai „rajongónknak”.
Tényleg nagyon-nagyon köszönjük. 😘
Mi pedig ma is itt vagyunk, nyitva vagyunk és várunk mindenkit szeretettel! 🍔❤️
És persze… legyen VIDÁM VASÁRNAP! 😅
Egy kis életkép pedig így a végére a sétálóutcából… 😂👇
Sziasztok! ❤️
